Megújult iskolaépületben kezdtük az idei tanévet
Iskolánk diákjai az iskola megalakulása óta az Ótordai Református Egyházközség épületeiben tanulnak, élik mindennapjaikat. Induláskor, 2008-ban, kicsit patetikusan fogalmazva, romhalmazból kezdtünk iskolát építeni. Örvendtünk, hogy végre van önálló magyar iskolánk.
Tíz év telt el az örömteli és optimista indulástól. Sok minden megváltozott körülöttünk. Még mindig sok minden hiányzik, de nem siránkozunk, örvendünk annak, amink van, amit sikerült megvalósítani és amiért megküzdöttünk.
Ki ne szeretne modern, új iskolában tanulni, ahol minden csillog és villog, nem nyikorog az ajtó és a padló, hatalmas, jól felszerelt tornaterem van, újak a padok, a székek, van díszterem és minden tanórán használható a modern technika? Számunkra ez még csak álom! De mi tudjuk, hogy az álmok valóra válthatóak, igaz, nem varázslattal, hanem kitartó munkával. Tíz év alatt sokszor tapasztaltuk ezt.
Nagyon illúzióromboló viszont, ha szünetben megkopott falak mellett kell beszélgetni, vagy ha udvaron készített képeket nézve azt tapasztalod, hogy a vidám gyermekarcok mögött omladozó a háttér. Nem beszélve a veszélyekről.
Végre tisztázódott az épületek tulajdonjoga, és az egyház pályázhatott az állam által hosszú időn át használt, lelakott, épületek felújítására. Meg kell említenem, hogy a „Piros-iskolát” ezelőtt három évvel saját forrásból újította fel az egyház, hogy kisiskolásaink otthonosan érezhessék magukat és élvezzék a tanulást. A pályázaton elnyert 800 000 forintot is jócskán pótolni kellett, hogy szeptemberben tiszta és megújult belső homlokzattal köszöntsük a diákokat. Szép ajándék volt a tizedik tanévünk kezdetén! Szinte világosabb és nagyobb lett az udvar is a megújult és megszépült épülettől.
Köszönjük támogatóinknak: a Magyar Kormánynak, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alapnak, akik biztosították a pályázati lehetőséget és a 800 000 forint támogatást.
Köszönet illeti továbbá a pályázó ÓTORDAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG vezetőségét, hiszen azon munkálkodnak, hogy diákjainknak megfelelő tanulási körülményeket biztosítsanak épületekben.
„Már csak egy tornaterem kellene, amit díszteremként és rendezvényteremként is használhatnánk, és műfű a sportpályára!”- mondogatja egyik-másik diák.
Szép álom, bízzunk benne, hogy valóra válik!
