- Str. B. P. Hasdeu nr.4, Turda, jud. Cluj
- josikamiklos@yahoo.com
- 0264/311.554
Örömmel és megelégedéssel tudósítunk mindenkit, hogy a fantasztikus adriai táborozásról feledhetetlen emlékekkel tért haza 24 jósikás diák. Idén nyáron a horvátországi jutalom kirándulásra július 4-11 között került sor, mert mind a Gyermekszívek, mind az Ökobaglyok aranyérmesek lettek.
Következzen pár gondolat a diákoktól:
Saját családunk, településünk, helyi intézményeink, személyiségeink megismerése, helyi értékek felkutatása igen izgalmas feladat lehet!
Jelen projektünkkel lehetőséget szeretnénk biztosítani számotokra, hogy kutató munkát végezzetek és bemutassátok a múlt század történéseit környékünkön.
Mit kell tennetek?
keresgélni a családi emlékek között és felkutatni régi képeket, leveleket, naplókat felkeresni olyan idős személyeket, akiknek érdekes régi fényképeik vannak felkutatni régi képeket, képeslapokat, újság cikkeket településetekről, templomokról, fontos épületeket A felkutatott emlékeket telefonoddal is szkennelheted. Ha nem rendelkezel ilyen alkalmazással az iskolában elvégezhetjük a digitalizálást. Már ezzel is fontos emlékmentő tevékenységet végeztél. Fel kell jegyezned, hogy kitől származnak az emlékek.
Az összegyűjtött anyagból kiállítást szervezünk. Szeretnénk, ha minél több környékbeli település, műemlék, személyiség
bemutatásra kerülne.
Határidők:
– gyűjtőmunka: – november 15-ig
– kiállítási anyag szerkesztése, rendszerezése: november 15- 30
– kiállítás: december
Utolsó névsorolvasásra hívta az Aureliu Manea Színház színpadára az idei végzős diákokat Nyitrai Apollónia kémiatanárnő, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tizenkettedikeseinek osztályfőnöke. „Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralevő napjaimat ott szeretném eltölteni” – idézte a tanárnő Woody Allen népszerű humoristát, majd keresetlen szavakkal fogalmazta meg útravaló gondolatait. Beszédének egyik központi története arról szólt, hogy egy seregnyi béka próbál felmászni a toronyba, viszont csak egyetlen egynek sikerül: annak, aki süket volt. „Ne hallgassatok tehát azokra, akik le akarnak beszélni benneteket az álmaitokról, higgyetek és bízzatok magatokban” – szólt a buzdítás.
Józan Erzsébet, a líceum igazgatója arról beszélt, hogy nemcsak a diákok tudása fejlődött az elmúlt 12 év alatt, hanem a tanári közösség is gazdagodott általuk. Említést tett a lehetőségekről, amelyeket érdemes kihasználni az életben. A Kolozs megyei tanfelügyelőség részéről Tárkányi Erika magyar szakos szakfelügyelő köszöntötte a végzősöket.
A különdíjak és a tanulmányi díjak átadása után került sor az iskolazászló és az iskola kulcsának átadására. „Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat” – ez a Berzsenyi idézet áll az iskola zászlóján, amelyet a végzősök az utánuk következő évfolyamnak ünnepélyesen átadtak. A kulcs pedig, amint az ünnepségen elhangzott, mindig nyit valamit, jelen esetben a tudás kapuját.
A Jósika Miklós Elméleti Líceum egyébként idén ünnepli fennállásának tízéves jubileumát. A hangulatos és bensőséges ünnepség lebonyolítását szokás szerint idén is a 11. osztály vállalta magára. Kiss Réka angoltanárnő diákjai kitettek magukért, énekkel és szavalatokkal búcsúztatták a meghatott végzősöket.
A Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával a Mátyás Király Emlékév keretében Kárpát – medencei Corvin Mátyás Tanulmányi versenyt hirdetett. Hét helyszínen hat országban élő magyar gimnazisták (V-XI. osztályos) elődöntőkön szerezhetik meg a lehetőséget, hogy júniusban a budapesti várban szervezett döntőn megméretkezzenek. Igen sokat köszönhet nemzetünk Mátyás királynak és természetesen mi tordaiak is. Erkölcs kötelességünknek tartottuk a versenyen való részvételt. Diákjaink tavaly is ott voltak a Szent László vetélkedő döntőjén, Nagyváradon, és nagy szeretettel és elhatározással fogtak neki a készülődésnek. Az időpont miatt, május 23., csak a hetedikesek tudtak jelentkezni ( a hatodik osztály aznap országos felmérőt írt). Bercia Antónia, Bárócz Rebeka, László Rebeka és Sógor Aranka képviselték iskolánkat. Nagy élmény volt a Szilágysomlyón összegyűlt 15 csapattal versenyezni. A szervezők idén is mindent megtettek, hogy a verseny érdekes és emlékezetes legyen. Köszönjük dr. Kovach Antal csapatának, akik a versenyt szervezik, a somlyói Romai Katolikus Közösségi Ház működtetőinek, akik a helyszínt biztosították és Halmágyi Istvánnak, aki a versenyre elvitte csapatunkat és drukkolt a lányoknak egész nap. A nemes küzdelemben a lányok első helyen végeztek és BUDAPESTEN is ott lesznek. Szorgalmasan fogunk készülni a döntőre, hogy a nagy királyunk szelleméhez méltón képviseljük iskolánkat.
További fotók a versenyről itt.
Gratulálunk Chereches Dávidnak, Szabó Annának és Kovács Dávidnak a gyulafehervári ,,TERMÉSZET BARÁTAI” rajzversenyen elért eredményekért! Ügyesek voltatok!
Április 20-án a Báthory István Elméleti Líceumban sor került a VI-IX osztályosok számára, az EmpirX Alapítvány által szervezett Mindennapok fizikája- MIFIZ regionális fizika versenyre.
Iskolánkat két csapat képviselte : a VIII osztályos tanulókból álló Észlények csapat: Bencze Noémi, Fina Ágóta, Máté Ditmár, Manases Zselyke és a IX-es diákok csapata: a Rémes négyes – Botár Dóra, Dézsi Júlia, Komáromi Alíz, Németh Király Lóránd.
A VIII. osztályosok Dícséretben részesültek, egy Arnuido mikrokontrollert nyertek és nagy élvezettel vettek részt a szabaduló szoba tevékenységen is.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett Öveges József – Vermes Miklós Fizikaversenyen iskolánkat a következő tanulók képviselték : Máté Ditmár (VIII. osztályos tanuló) , Botár Dóra (IX. osztályos tanuló), Borsos Réka, Gergely Kinga (X. osztályos tanulók) és Szalanci Attila (XI. osztályos tanuló); felkészítő tanáruk: Péter Erzsébet fizika tanárnő.
A verseny célja a tehetségnevelés (problémamegoldó, megfigyelő, kísérletező, szövegértési, lényeglátó képességek fejlesztése, stb.) és a fizikatanulás népszerűsítése.
Idén a X. osztályosok III., Attila II. helyezést ért el, Ditmár pedig továbbjutott a verseny Erdélyi döntőjébe.
Velence több, mint az Adria gyöngye, több, mint vízre épült paloták turistacsalogatója, és több, mint világraszóló karneváli helyszín: a meseszép olasz város immár a jósikás diákok és tanárok szívébe is belopta magát. A húsvéti vakáció idejére szervezett autóbuszos kirándulás során ugyanis mi is felfedezhettük a valószerűtlenül szűk sikátorok és kisebb-nagyobb piazzetták titkait, s ha a gondolázás nem is fért bele legtöbbünk költségvetésébe, a tengerből kiemelkedő, cölöpökre épített díszes házak látványa mindenkit elbűvölt.
A szervezők – Máté Hajnalka és Kiss Réka tanárnők – gondosan ügyeltek arra, hogy a korona csak a négynapos kirándulás végén kerüljön fel az élmények gazdag sokaságára, s ne csak a Szent Márk tér környékén tett látogatás legyen az egyetlen úticél. Az út első napján az ausztriai Stájerország és Karintia látnivalóit vettük számba. A grazi óratoronyról mindenki megjegyezte, hogy a kismutatója jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat, Klagenfurtból pedig valószínűleg a világ neves építményeit miniatűrben ábrázoló park, a Minimundus jelentett maradandó élményt a csapat tagjai számára. A Minimundus melletti hüllőparkban arra is lehetőséget kaptunk, hogy élő kígyót fonjunk a nyakunk köré, így próbálva lebontani a sokunkban jelenlevő előítéletet. Utunk az Alpok hegyein keresztül vezetett tovább, alagutak és viaduktok sokaságán buszoztunk tovább Olaszország felé. A tengerre épült szigetvárosok közül elsőként Buranót látogattuk meg, a színpompás házak barátságos és otthonos hangulatában többen is el tudtuk volna képzelni, hogy itt töltjük el életünk hátralevő részét. Murano szigete az üvegműves hagyományáról híres: itt egy hosszú múltra visszatekintő családi vállalkozást kerestünk fel, ahol élő bemutató során figyelhettük meg, hogyan alakítja pillanatok alatt lovacska formájú üvegszoborrá a forró és nyers anyagot a mester. Az út a lagúnák városában, a Szent Márk-székesegyház és a Dózse palota meglátogatásával ért véget. Az utolsó éjszakát a buszon töltöttük, ahonnan nem hiányoztak a tesztkérdések, zenehallgatás, kártyapartik és tartalmas beszélgetések. Végül is nem aludni mentünk Velencébe.
